Csendes december, üdrivalgásos szilveszter, bús január

Sziasztok!

Megint eltelt egyhónap, és megint nem írtam semmit...

Kicsit megint rosszul érzem magam emiatt, mentségem nincs, bár mondhatnám a sok tanulás az oka (bár valóban volt benne részem jócskán), mindazon által talán a lustaság volt a meghatározóbb ;)

Nos, hát december :D Magyarországon az év szerintem legszeretettelibb, és legboldogabb időszaka. Nem csak házainkat öltöztetjük (kívül-belül) díszbe, de szívünket is kötelesek vagyunk. Karácsony időszakában én általában el szoktam gondolkodni azon, hogy mi az, amit jobb lett volna másképp véghezvinni ebben az évben. Nem mondom hogy nem voltak döcögős részek (pl. szakdoli első félévben), ilyen-olyan formában, de azt hiszem eddigi életem egyik legjobb évét sikerült zárni :) Hasznosan sikerült tölteni az elmúlt időt. Fejlődni, növekedni mind tudásban, mind bölcsességben. Jó,jó ez a kijelentés azért kicsit hangosnak tűnhet, de így van. Valahogy többnek érzem magam, mint eddig. Nem hiszem hogy ennél jobban ki tudnám fejezni, de akivel ez megtörtént már, az most érezzen együtt velem :D

December elején megkezdődött a hajtás, ami egészen január közepéig tart. Ilyenkor a jó munkás ember szépen nekiáll és törleszti azt az egyébként is jelentős mennyiségű elmaradás-halmot, amit sikerült az ezelőtti 4 hónapban összehozni :D Értsd: megkezdődött a vizsga-időszak. Bizony, méghozzá a 9-ik számomra.

Huhh, az már gombócból is sok, nem igaz? :) Jah, kérem öregszik az ember, és Life-Long Learning Forever!!!

Mint tudjátok megint elérkezett az az idő, hogy az ember válasszon: merre induljon el? Válassza a szabadságot, vagy álljon be ő is robotolni? Lehet a kettő együtt? Vajon jó az nekünk??? Igen kérem: lassan megint végzem a sulival, és már nagyon nehezen bírom érdekes módon...Pedig még mindig tudom hogy mi az, amit szeretnék tanulni és csinálni...Mit gondoltok? Lassan 23 leszek (nah poén, de holnap már pont :D ), és még csak két állásinterjún vagyok túl. Ebből egy nyári munka volt, amire minden hülyét felvettek (néha szó szerint), a másik pedig egy a hivatalos szakmámba vágó munka miatt volt. Akkor, ott a tanulásom miatt nem voltak hajlandók felvenni. Viszont nem azzal foglalkozhattam volna, amit leginkább akartam. Ha még 2 évet ráhúzok viszont még nagyobb esélyem lesz arra, hogy megszerezzek egy olyan képesítést, amivel még jobban el tudnék helyezkedni a szakmámban...

Nehéz a döntés lássuk be. Persze van még a munka melletti tanulás, de mint tudjuk, az azért kínos tud lenni, pláne, ha pályakezdőről és frissen felvett emberről van szó. Dilemmák hosszú sora, az idő pedig fogy, hiszen februárig, ugye, felvételizni kell ha tovább megyek.

Nem kérem tőletek, hogy mondjátok meg mit tegyek,( ezen azt hiszem már túl vagyok) csak ha lennétek szívesek útmutatást, tanácsot adni annak nagyon örülnék :)

Aztán elérkeztünk egy újabb év végéhez Idén is szombathelyi érdekeltségű társasággal voltam együtt. Finom sós sütikkel, meg italozással teli éj volt a Szilveszter. Először az egyik kollégiumban voltunk, majd éjfélre kimentünk a Fő térre ahol pont a himnusz kezdetére érkeztünk meg. Visszagondolva is mindig beleborzongok, ahogy ezer szájból hangzik egyszerre az Magyar Himnusz.

Fogadalmak: idén is megfogadom, hogy nem fogadok meg semmit :D Viszont egyet tudok: úgy még soha nem volt, hogy ne lett volna sehogy. Ebből kérem nem engedek :D

Tehát a végítélet:

Mindenkinek minden jóban gazdag, boldogsággal teli Új Évet kívánok és minél kevesebb konfliktust :)

Zárásképp egy kis zene (mint mindig), epilepsziásoknak nem ajánlom...

Tschüß!!

Is that my, anyway?

Háj!

Nos, ahogy egy kedves batátom mondta: "méghogy ilyen korban nem lehet változni!"

Röviden ez az, ami jellemez motanában...

Olyan helyeken fordulok meg, olyan társaságban, amire és akikre eddig nem is gondoltam...

De megnyugtatok mindenkit, hogy nem kell aggódni, azért a magamhoz való eszem még megvan :)

Mivel nagyon-nagyon régen nem írtam már, ezért most egy kis összefoglaló abból, hogy mi történt velem az elmúlt...huh...2 hónapban.

Először is elkezdődtek a dolgos hétköznapok...Jött a suli a sok hülyeségével, a szerdai bulik, ahol nagyon jól sikerül mindig érezni magam :D Na persze nem viszem túlzásba...általában... :D Legutóbb például egyik barátunknak csináltunk meglepi szülinapi bulit. Bár kitudódott, hogy szervezzük, de sikerült átverni szegényt XD Az üres mulatóba bejött és azt hitte mind ott fogjuk várni XD Hát nem, "csak" a kedvenc számát játszottuk le neki, amire tombolt kicsit aztán hátsó traktusba vezették át, ahol a "tömeg" megbújt addig csendben. Ezután gitárosan "Ez a nap más, mint a többi..." c. Halász Judit számot énekeltünk neki :D Azt az arcot XD Nehéz lesz elfelejteni :D Ha azt mondom nagyon meglepődött akkor még semmit nem mondtam vele XD

Aztán volt egy olyan szervett bohóckodás, amit Gólyatábor After Partynak neveztek el... Itt aztán volt minden ami a GT-ben is volt, meg sok olyan is, ami sajnos kimaradt, pl.: forraltbor :D De voltak vetélkedők, vacsifőzés (ami ebédnek indult), sokatbeszélgetés, miegymás.

És itt kezdődött sok minden :) Először beszélgettem Vele többet annál, hogy szia mizújs? És tetszett...és még többet szerettem volna vele beszélni. Nem csak azért h halljam a hangját, de azért is, mert jó volt Vele lenni :) Sokat beszéltünk ezután is úgy élőben, mint vitruálisan, és egyre jobban megtetszett :D Szerelmes lettem. És ez nem egyoldalú :D Már Ő a barátnőm, és nagyon jól érzem magam Vele!!!

Az év kezdete óta járok lövészetre, ezt közületek sokan tudják. Most már megkaptam a sportlövész igazolványomat is XD Lényegében leigazolt sportoló lettem :D LOL ... Az elején még örültünk a barátaimmal, hogy sikerült néhányat a fekete részbe biggyeztenünk, most már azon problémázunk, hogy azon kívülre megy :D Viszont egy nagy álmunk van még: Szombathelyen van ennek az egyesületnek egy másik lőtere is, ott szeretnénk néhány nagyobb kaliberű pisztolyt és/vagy revolvert kipróbálni...

November első hetében megrendezésre került egy újabb Hunters of Terra csapattalálkozó... Mostani témánk a Halloween volt, azaz mindenki valami eszement jelmezt öltött magára... Ezúttal Lanti barátunknál rendeztük meg a találkozót, aki volt kedves és felajánlotta nekünk a családi házukat, mint főhadiszállást :D Megint volt sok-sok virtuális öldöklés, sőt most játszottunk egy kicsit a Call of Duty széria egyik gyöngyszemével, a CoD Modern Warefare-rel multiban. Jep, nem véletlen a jó híre :D Most nem csak orrbavághattuk a másikat (as in HALO), hanem a nem túl jó érzést keltő lekéselést is gyakorolhattuk :D Lanti fal mögül föl, Tomi a kését az állába állítja :D JEE :D (bocsi mégegyszer XD)

Aztán a legutóbbi dolog ami történt: Gólya Bál 2010 (nov. 19.) :D Jee. Megint rengetegen gyűltünk össze, sok-sok gólyánk, és persze a pásztorok, újak-régiek, ismerősök. Az egyik legjobb hely arra, hogy a régi barátokkal találkozzunk. Először Péterfy Bori és a Love Band adta a talpalá-valót, aztán a Juice zenekar hozta a szokásos formáját és egy nagyon jó kis partyt csapott a népes közönségnek. Sikerült jelentős mennyiségűt táncolni, és többször is jól kipilledni. Ezután jött Szandi :( Nah azt azért már nem vártuk meg, hogy belelendüljön a kisasszony... Egyszer elégvolt fősulis éveim alatt. Ewyvel jól kifáradtunk, de azért szombatra sikerült kipihizni magunkat :) Kinga: köszi a képért, nagyon tetszik :) Petinek köszönd meg a nevemben légyszi...

Ezek után nem szeretnék negatív hangvételű zenét betenni a végére, de ez most megy épp a fejemben, hát halljátok ti is :D

Üdv Néktek!

Szeptember elején

Sziasztok!

Nagy-nagy kihagyás után jelentkezem ismét! Rengeteg minden történt az elmúlt...huhh...több mint fél hónapban.
Először is kezdjük a Gólyatáborral! :D
Röviden: nagyon jó volt! Hosszabban:
A 4-es csapat kitett magáért az egész héten, küzdöttünk hősiesen, és nem maradt el méltó jutalmunk sem! :D az 5 csapatból 2. helyezést értünk el. Lehetett volna jobb is, de nem ecsetelném, hogy miért nem lett jobb. Legyen elég annyi, hogy nem rajtunk múlott, és a győzelem is biztosnak látszott! Köszönjük szépen HÖK! ;)
Az 5 nap alatt míg az elsőseinket terelgettük végig az egyetem és a környék viszontagságai közepette, nagyon jó kis csapattá álltunk össze azt hiszem.

Mint azt a képen is láthatjátok nagyon sokan voltunk idén először! Közel 80 "újonc" került be a csapatba, és a felsőbbévesekkel együtt verdestük a 100at :D

Sok új barátság köttetett, amely remélhetőleg nem csak erre az időszakra tart :)

Közvetlenül GT után abban az örömben volt részem, hogy néhány napon keresztül barátokat fogadhattam otthon. Hammer és Dred, valamint barátnőik (kinek-kinek egy-egy :D) társaságában volt szerencsém eltölteni egy csodálatos és napsütéses hétvégét. Körbejártuk Sopront, és környékét, voltunk bornapokon, és a folyamatos hülyéskedés felhőtlen jókedvet varázsolt számunkra :) Még egyszer köszönöm Nektek, mindnyájatoknak! Nagyon jól éreztem magam, kár hogy ilyen messze lakunk egymástól :( Pontosabban, hogy én ilyen messze vagyok XD

Azután elérkeztünk a mostani héthez, mely szintén hozott izgalmakat és sok-sok jókedvet.

Ugyanis ez volt az első tanulós hét, amikor már a tanárok is aktivizálták magukat (sajnos) és a töméntelen mennyiségű okosságot próbálták átadni nekünk...Több - inkább kevesebb - sikerrel :D De nem csak ez volt a legjobb a hétben ;) A fősuli hivatalos ivóhelye, izé...klubja úgy döntött, hogy ez a hét végig a bulizásról fog szólni...Akciókkal, jobbnál jobb előadókkal kecsegtették a jónépet :D Ennek megfelelően sikerült nagyon jól érezni magam a keddi naptól a péntekiig bezárólag. Szerdán volt igazi nagy felhajtás, mert egy kis biliárd után barátokkal szórakozás az sosem rossz :D Életem első Tesco-túrájában vettem részt és nem átallottunk még a Praktiker, a Lidl és a Metro parkolóba is ellátogatni...a rend őreinek vigyázó tekintetétől kísérve...

Igen, többször is összetalálkoztunk velük. Tudjátok van valami törvény vagy hogyishívják, ami tiltja a köztéri italozást. Ki találta ezt ki??? :D Ezután a suli közeli műemlékhez mentünk fel (persze továbbra is kísérettel...), ahol folytattuk olyan 5 óráig az ökörködést, végezetül a kollégiumi folyosót szálltuk meg, immár igencsak el- és lefáradt állapotban. Az ágy aznap nem találkozott velem, és reggel folytatódott az oktatás, így kissé gyűrötten, de meg nem törten zajlott a csütörtöki nap.

Pénteken barátokkal (most már teljesen éberen) töltöttem a napot, majd egy hazaúttal zártam ezt a feledhetetlen 3 hetet!

Mindenkinek köszönöm a nagyszerű pillanatokat, illetve hogy idáig bírta az olvasást!

Béke legyen veletek, és sokasodjatok! Üdv néktek!

Tessék mondani, ez itt egy blog, vagy mi?

Nos a fenti kérdésre a válasz: de! :)

Nem sok minden történt mostanában velem, csak rápihentem az előttem álló megpróbáltatásokra (értsd: a sulira)

Így aztán az aktív gépezés és olvasás töltötte ki az időmet, és semmi érdekes nem volt. Azon kívül, hogy ahányszor el akarok menni valahova házon kívülre, el kezd esni az eső XD

Jah! Meg vettem egy szép Ibanez gitárt magamnak :) Kezdek tanulgatni rajta, de tanár nélkül egyelőre nagyon nehezen megy...

Ígérem a következő bejegyzés SOKKALTA érdekesebb lesz!

Kisses and hugs to everyone!

Végre egy kis nyár

Sziasztok!

Tudom, megint régen nem írtam, de szerencsére nem is értem rá!
A sok-sok munka után végre kiszabadultam kicsit a könyvtárból, és a szobámból ;)
Ami azt illeti elég mozgalmasra sikerült az utóbbi két hét.
Július 29-én hajnalban feltüccsentem a Pécs felé száguldó IC-re és meg sem álltam a végállomásig. A cél: a szokásos nyári csapattalálkozó :D.
Itt Miklós barátom várt reám, akivel bevásárlással, és a Tescoban vételezett jelentős mennyiségű mindenféle hús feldolgozásával foglalkoztunk, majd mire leszállt az est megérkezett Dred (polgári nevén Bálint) és Kartal (azaz Attila), valamint Ryok3n (Tamás) egy kis beszélgetős-iddogálós éjre a komolyabb teendők előtt :) Másnap meghódítottuk magunknak a helyet, ahol a következő fél hetet töltöttük, de előtte a TÉMA-ESTRE készítettünk a népnek néhány halálfejes matricát. Az eredmény az lett, hogy sikerült hosszadalmas munkával és alkoholos-filcezéssel a matrica rossz oldalára pingálnunk :D De nem volt gond, mert mi nagyon leleményes srácok vagyunk, így egy kis ragasztó vagy gombostű segítségével sikerült végül ruhánkra aggatni eme kiegészítőket.

Ezután a szálláson összeraktuk a gépeinket, és a LAN hálózatunk tesztelését egy kis HALO-zással meg is oldottuk :) Közben megérkezett Warquis (János/hú de furcsa a polgári neveket használni :D ) és őt is bepakoltuk a szállásra :D A nagy izgalmakat egy kis tollasozással oldottuk, ahol "használható" cipő híján mezítláb szaladgáltam. Ezután Mikihez visszatértünk, majd finom vacsora, egy kis bor és ouzo társaságában pihentünk egy nagyot. Meg persze megtartottuk a témaestet: ennyi kalóz mostanában nem járkált Pécsen az biztos :D

Sajnos mire kipihegtük magunkat leszakadt az ég, és úgy esett, mintha az idő az elmúlt 2 nyár összes elmaradt esőjét most szeretné pótolni. Ennek megfelelően a Mecsekből ömlött lefelé a jóféle sáros lé, és a cipőm úgy, ahogy volt szivaccsá változott, és ezt a tulajdonságát csak hétfőre vetkőzte le. Így a továbbiakban a szandálomra támaszkodtam a bárhova menés során :) Éjjel úgy 3-ig még játszottunk a gépeken mindenféléket, majd nyugovóra tértünk, hogy másnap (aznap) 9kor keljünk.
Szombaton elvileg kosarazni indultunk volna, de az előző napi eső nem nagyon akart csillapodni, és szegény Mikit 5-1 arányban leszavazva inkább irtottuk egymást virtuálisan :D Később, mikor már az ülőgumóink megkapták amit megérdemeltek kicsit Activity-ztünk geek módon XD Próbáltál már kitalálni asztal-érintőképernyőt mutogatással? :D Ezután Miki elment előkészíteni a vacsorát (a főétkezést :) ) mi pedig szabadprogramot tartottunk. Este felbattyogtunk Mikiék házához, és tálalásra került az 5 (!) fogásos vacsi (értsd: lakoma). Ezt egy kis ouzoval és borral, valamint PPC-vel öblítettük. Hazafelé végre elállt az eső, és másnap kisütött a nap is.
Vasárnap aránylag késői kelés után (fél 10) aránylag laza volt a program. Játszottunk, míg ki nem folyt a szemünk, majd egy kartonrobot-építési versenyt rendeztünk. A két 3 fős csapat művét a képen láthatjátok:

Ezzel el is voltunk nagyon sokáig (legalább beletoltunk 3 órát a dologba), majd tovább csökkentettük szemeink élettartalmát képernyőinknek hála. Közben kiderült, hogy van projektor a szekrényben egy atomnagy vetítővászonnal megtámogatva, így estére filmezést iktattunk be magunknak pizzaevés közepette :)
Hétfő reggel sajnos irány haza. Az 5:16kor induló vonatot sikerült elalvás nélkül elérnem, így 9:31re Szombathelyre értem, ahonnan 11:30kor indultam tovább hazafelé. Szüleim aznap kezdték a szabadságukat, és augusztus első hetére Fertő-tavi nyaralás volt betervezve, így hát "jöttem, láttam, továbbmentem"-et játszottam, és kb. másfél héten keresztül most már hálózsákban aludtam.
A Fertőn sok mozgásra van lehetőség, amiből nagyon kevés sikerült csak, mivel elég rossz idő volt. A 6 napból, amit ott töltöttünk 3 volt napos, és abból is egyet Ruszton az osztrákiához tartozó régen magyar faluba látogattunk el. Hajón. Kb. 3000 forintért át- és visszavittek minket Fertőrákos és Ruszt között, Ilmicet érintve. Ruszt egyébként Ausztria legkisebb lakott településeként van számot tartva, így az ott töltött 2-2,5 óra alatt nagyjából be is jártuk széltében-hosszában, és keresztben :D Nagyon szép kis városka, kár hogy nem sok magyar szöveg volt kint, és németül (pláne burgeszül!) meg nem nagyon tudok... Miután visszaértünk (én jól leégtem) el is kezdett esni, így úszni nem tudtunk aznap. Sokat kártyáztunk, ez nálunk amolyan hagyomány már. Minden este letekertünk legalább 10 kör römit :)
A héten nagyon nem történt más, kicsit kajakoztunk, aztán mire elértünk a szemközti nádas részhez (nincs messzebb mint kb. 10 percnyi nyugodt, de folyamatos evezésnyire) úgy feltámadt a szél, hogy alig bírtuk visszatornászni magunkat a házhoz. Bár szerencsére nem borultunk, de sokkal vizesebbek lettünk, mintha úszni indulunk :D
Vasárnapra már személy szerint meguntam a történetet (meg mint említettem a hálózsákot is) így hazajöttem pihenni, meg a munkanaplómat elkészíteni, mivel lassan végzem a gyakorlatommal (konkrétan a héten), és az igazgatónő szereti ha minél előbb megvan.

Akinek tetszettek a képek, meg a sok hülyeség, az megtalálhatja néhány előző csapattalink képeit a honlapunkon: Hunters of Terra a képek menüben.

Búcsúzásképp egy kis zene, amit mostanában elég sokat hallgatok:

Egy kis frissítő a nagy nyári melegbe'

Like a gift from the heavens

It was easy to tell

It was love from above that could save me from hell

She had fire in her soul

It was easy to see

How the devil himself could be pulled out of me

There were drums in the air as she started to dance

Every soul in the room keeping time with their hands and we sang

A-yo-a-yo-a-yo-a

And the voices rang like the angles sang, singing

A-yo-a-yo-a-yo-a

And we danced on into the night [2x]

Like a piece to the puzzle that falls into place

You could tell how we felt from the look on our faces

We was spinning in circles with the moon in our eyes

No room left to move in between you and I

We forgot where we were and we lost track of time

And we sang to the wind as we danced through the night

A-yo-a-yo-a-yo-a

And the voices rang like the angels sang, singing

A-yo-a-yo-a-yo-a

And we danced on into the night [2x]

Like a gift from the heavens

It was easy to tell

It was love from above that could save me from hell

She had fire in her soul

It was easy to see

How the devil himself could be pulled out of me

There were drums in the air as she started to dance

Every soul in the room keeping time with their hands and we sang

A-yo-a-yo-a-yo-a

And the voices rang like the angels sang, singing

A-yo-a-yo-a-yo-a [3x]

And we danced on into the night

Ui.: Megint belázasodtam...Ennek nem lesz jó vége.

Én. (és annak minden értelmezése...)

Sziasztok!

Nem is tudom teljesen hogyan fogjak bele a dologba, úgyhogy azt hiszem in medias res lesz:

Volt már olyan veletek, hogy a fizikai kimerültség utat nyitott a tudatotok legmélyebb zugaiba? Nos velem nagyon régóta nem történt ilyen, egészen mostanáig:

Történt velem ma (fontos dátum lesz meglátjátok: 2010. július 14-én), hogy gyakorlat HELYETT ma kulimunkát és emelgetést kaptam. Konkrétan a régi (40+ éves) könyvespolcokat kellett le az emeletről, le még egy lépcsőn és gondnoki szobában elhelyezni. Ekkor a munkatársak csodálkozására (és öntömjénezés nélkül: ) elhoztam egyedül többet is, míg ők egyel szórakoztak :)

Szóval jól kipilledtem, nem is tudtam a programozásra figyelni. Szerencsére az igazgatónő volt olyan jó, és elengedett mindenkit munkaidő vége előtt. Haza érve édesapámat otthon találtam, és mondta, hogy a Fertőre fog menni de én nem mehetek most vele, így hát eldob az uszodába előtte. Tespedt testemnek az elején kín volt végig vánszorogni a hosszokon, de csakazértis (mondtam magamban) megcsinálok még néhányat. Ma már másodszor rendesen elfáradtam, és még nem jutottam haza... Hammer barátom és Kinga is tudja, hogy nem épp közel lakunk az uszodához, így kb 1 óra gyaloglás után (ma már harmadszor kinyúlva) hazaestem. Most apám nem volt otthon, de édesanyám fogadott és nézte, ahogy végre letüccsenek a jó hideg járólapra :D

Mondtam neki, hogy ha most nem alszom elájulok (bár ilyen még soha nem történt velem), így bevackoltam magam a szobámba, és ahogy a mondás is tartja: minden alvásnak egy telefoncsörgés vet véget :) Egymás után kettő is. Ezután próbáltam visszaaludni, de sajgó tagjaim, zúzódásaim, karcolásaim nem hagytak.

Ekkor jött, a már az elején taglalt "Isteni szikra". Tisztábban láttam magam előtt Engem, az énemet, mindent, mint ezelőtt bármikor. Most már tudtam, és nem csak sántikált bennem a gondolat, hogy változás kell nekem. Kinga, ne aggódj, semmi hülyeség ;) nem jutott eszembe. Sőt! Amikor rád gondoltam tudtam, hogy így nem folytatódhat tovább az életem. Eddig együtt jártuk az élet útját, de most már meg tudok lassan békélni azzal, hogy búcsúznunk kell.

A változásnak több szinten kell végbe mennie: fizikai, és több mentális szinten. Most már van célom, tudom hova tartok, de az utat, azt kell még megtalálnom.

Tudom, így ömlesztve elég nehéz olvasmány, de higyjétek el, hogy abban a félórában, míg ez a ... csoda tartott bennem, tisztán láttam mit kell tennem.

Szóval mindenkinek sok sikert a felfedezés öröméhez, ahhoz, hogy újra megismerhessétek azt a Mogyorósi Tamást, akit eddig ismertetek ugyan, de mostantól :D mostantól remélem...tudom! minden más lesz....

Ui.: Szeretlek.

Ui.2: Ne tessék háborodottnak nézni :P

Ui.3: És el kezdem írni a könyvemet...